Balatonszárszó, Temető: József Attila eredeti sírja
A Balatonszárszón elhunyt József Attilát a község ún. régi temetőjében temették el.
(Megközelíthető a József Attila utcát keresztező Petőfi utcán balra, észak felé fordulva, a kereszteződéstől kb. 5-6 percnyi sétával.)
Az egyik szemtanú, Faludy György így emlékezett a temetésre:
"Találtunk egy református papot, mert görögkeleti nem volt a közelben. A falu népe kijött az öngyilkoshoz, a sír másik oldalán a maroknyi barát, kolléga. Elmondtam egy verset, amit a temetésre írtam. Az egész olyan szomorú és nyomasztó volt, mint Attila rövid életének szinte minden pillanata, ami végül már elviselhetetlenné vált számára."
Versben pedig 1996-ban így fogalmazta meg:
József Attila emlékmű Szárszón, 1
Huszan se voltunk ötvenkilenc éve.
Lejöttünk, hogy Attilát eltemessük
Szárszón. A téli nap kegyetlen fénye,
porhó, kékség. Az országúton együtt
vártunk. A kanyarban most temetési
menet látszott közeledni. Az élen
a plébános, hatalmas, öreg férfi.
"hát ezek kik?" tudakolta kevélyen
s vaskos, veres hüvelykjét felénk bökte.
"Pesti urak," szólt a ministráns lágyan.
"Ők egy bolond temetésére jöttek."
Utánuk néztünk, nem gondoltunk rosszat.
Tudtuk, bolondok vagyunk mindahányan,
akik egy jobb világról álmodoznak.
A költő 1942-ig nyugodott itt. Sírja ma a Kerepesi temetőben van - ez már negyedik nyughelye (!).
Szárszói, később készült temetői emlékkövén az "Íme, hát megleltem hazámat" kezdetű, valószínűleg utolsó versének sorai olvashatók. De még meghatóbbak azok a kézzel írt versidézetek, amelyeket az ide látogatók a környező fák törzsére tűztek fel...
A Balatonszárszón elhunyt József Attilát a község ún. régi temetőjében temették el.
(Megközelíthető a József Attila utcát keresztező Petőfi utcán balra, észak felé fordulva, a kereszteződéstől kb. 5-6 percnyi sétával.)
Az egyik szemtanú, Faludy György így emlékezett a temetésre:
"Találtunk egy református papot, mert görögkeleti nem volt a közelben. A falu népe kijött az öngyilkoshoz, a sír másik oldalán a maroknyi barát, kolléga. Elmondtam egy verset, amit a temetésre írtam. Az egész olyan szomorú és nyomasztó volt, mint Attila rövid életének szinte minden pillanata, ami végül már elviselhetetlenné vált számára."
Versben pedig 1996-ban így fogalmazta meg:
József Attila emlékmű Szárszón, 1
Huszan se voltunk ötvenkilenc éve.
Lejöttünk, hogy Attilát eltemessük
Szárszón. A téli nap kegyetlen fénye,
porhó, kékség. Az országúton együtt
vártunk. A kanyarban most temetési
menet látszott közeledni. Az élen
a plébános, hatalmas, öreg férfi.
"hát ezek kik?" tudakolta kevélyen
s vaskos, veres hüvelykjét felénk bökte.
"Pesti urak," szólt a ministráns lágyan.
"Ők egy bolond temetésére jöttek."
Utánuk néztünk, nem gondoltunk rosszat.
Tudtuk, bolondok vagyunk mindahányan,
akik egy jobb világról álmodoznak.
A költő 1942-ig nyugodott itt. Sírja ma a Kerepesi temetőben van - ez már negyedik nyughelye (!).
Szárszói, később készült temetői emlékkövén az "Íme, hát megleltem hazámat" kezdetű, valószínűleg utolsó versének sorai olvashatók. De még meghatóbbak azok a kézzel írt versidézetek, amelyeket az ide látogatók a környező fák törzsére tűztek fel...
A fénykép 2007 júniusában készült.
Felh. irod.:
www.balatonszarszo.hu
www.szarszoitalalkozo.hu
www.mult-kor.hu