* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 101.8 KB | |
| 2008-01-15 12:50:56 | |
 | |||||||
Nyilvános  911 | 4488 | A cikk a következő könyvből származik (183-184. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 266 fő KACORLAK Belterület: 72 ha KACORLAK KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8773 Kacorlak, Zrínyi út 11. Telefon: (93) 391-103 Külterület: 688 ha BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Kacorlak is located 16 km north of Nagykanizsa, in a rather isolated region of the county. Characterislics: The name of the village was first mentioned in writ-ten documents in 1314. In the Midei le Ages the village changed hands several times. In 1666 it was de-clared deserted. The village church was consecrated around 1740. The village has a library. Kacorlak is predominantly agricultural, the main produce being peppers and other vegetables. Sights: The present Román Catholic Church, a protected building, was constructed in 1875. There are rep-resentatives of folk architecture at 27 and 31 Széchenyi Street. Műemlék ház Kacorlak Zala megyei kisközség. Nagykanizsától északra, 16 km-re fekszik, nagyobbrészt lapályos területen. Főközlekedési út nem érinti, a nagykanizsa-pacsai országút közelében van. Történelem A leírt első írásos alak 1314-ből való: „Lok". Utána csak a hangalak és az előtag változott (1357: Lak; 1511: Kaczorlaka; 1720: Kaczor-lak). Az eredetileg a Lak nevű település a XV. századtól birtokló család nevéről kapta a Kaczor megkülönböztető jelzőjét. Első említésekor Ambrus comes birtoka, melyre Hahót nembeli Keled fiai formáltak jogot. 1358-ban a Treutulok kezén találjuk. 1388-ban kapja Mária királynőtől az Osl nembeli Kanizsai család, majd a gencsi Kaczor család birtokába került hű szolgálatokért, illetve cserébe a Gencs család vasi birtokért. 1466-ban Szent Anna tiszteletére volt itt kőből épült egyháza. Egy 1505-ből származó oklevélen a Kaczér család elnevezéssel találkozhatunk, eszerint Laki Kaczér Endre a megye követe volt a rákosi országgyűlésen. 1513-ban Kaczorlaki Miklósnak 5 jobbágy portája volt itt. 1548-ban allodium. 1550-ben Kaczor Imre, 1560-ban Keledi István itteni kúriáját említették. 1570-ben Tharrody István elzálogosította Kacorlakot több más birtokával együtt. Csákyaknak és a Tharrodyaknak is volt itt nemesi kúriájuk. 1570 körül épülhetett a falutól keletre, a mocsárból kiemelkedő dombra a végvára, melynek helyét Hosszúszigeten ma is ismeri a nép. 1588-ban a török elpusztította, de újjáépült. 1590-ben az erősség vicekapitánya Horváth Péter, vajdája pedig Váradi János. 1600-ban, Kanizsa elestekor az őrség felgyújtotta. A lakosok a mocsár szigeteire menekültek, mert csakhamar újra települt. Többnyire lakott volt, de Kanizsa közelsége miatt hol a török, hol a magyar sarcolta, robotra hajtották őket. 1647-ben Bessenyei István komári kapitány foglalta el azzal az indoklással, hogy a falu földesura, Szíjártó Mihály komári seregbíró nem adta meg neki 100 tallér adósságát. 1648-ban a török 200 lovassal járt Kacorlakon, polgárokat hajtottak el vármunkára. 1666-ban puszta. A lakók a környező hegyekbe menekültek, itt vészelték át a török támadásait. A falunak keresztény és török földesura egyaránt volt. 1690 előtt Pla-quada égette fölt. Kanizsa ostroma után gyorsan hozzákezdtek házaik felépítéséhez és földjeik műveléséhez. Ehhez három évi úrbéri mentességet kaptak. Területe 1697-ben 40 hold szántó, ebből 14 jó állapotban volt. Két birtokosa, az adózó porták száma egy volt. Egy nemes ember is (Petericz András) lakott a faluban. Az itt élők katolikus és lutheránus vallásúak. Az 1730-as években csupán néhány család lakta, de később is jelentéktelen falucska maradt. Lakói főleg földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Búzát, rozsot, hajdinát, kukoricát termeltek; szarvasmarhát, sertést, birkát tartottak. Templomát 1740 körül szentelték Szent Anna tiszteletére, teteje szalma volt. A Mária Terézia-féle urbárium idején több kisebb birtokosa volt a községnek. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. 1768-ban urbárium és szerződés nem volt, szokás szerint szolgáltak. Földjeik jók voltak, legelőjük is volt. Heti két napot robotoltak. Pusztahely nem volt. Az egész telek 20 szántó, 8 szekér rét. A földesúr Inkey Baltazár volt.Kevés volt a legelőjük juhok tartására, a szomszédos földesuraktól béreltek. Rétjük rossz volt. 1848-ban 548 lakossal rendelkezett a település. A polgári korban fokozatosan lecsapolták az egykori mocsarat. A környéket a múlt század második felében még hatalmas erdők borították. A lakosság 1880-ig lassan gyarapodott. Iskolája már 1864-ben fennállott. 1910-ben 312-en tudtak írni és olvasni. 1925-ben hatosztályos elemi iskolája volt. Négy cipész, egy-egy asztalos, szatócs, kovács és takács is dolgozott a faluban. A műveltségi szint tovább emelkedett, 1930-ban már 414-en írtak és olvastak. 1935-ben területe 1320 kh. Lakóinak száma 562 fő, mind római katolikus. Iskolájában két tanító foglalkozott a 100 főnyi tanulóifjúsággal. Huszonöt holdon felüli birtokosa négy, önálló iparosa nyolc, kereskedője egy volt Kacorlaknak. A legnagyobb három földbirtokos közül a legjelentősebbek az Újnéppusztán lakó Elek Géza, és a Dusnak-pusztán lakó Csertán Elek, mindkettőjüknek csaknem 300 holdja volt. Szociológiai jellemzők Kacorlak lakóinak száma 1949-ben 506, 122 lakóházat írtak össze. Fokozatosan csökkent ezután a lélekszám (1962: 116 lakóház és 482 lakos; 1970:110 - 396). Jelenleg a 96 lakásban 266-an élnek. A népesség fokozatosan fogy, jellemző az elöregedés. A nyilvántartott munkanélküliek száma 12. 1948-ban a nyolcosztályos községi elemi iskolát államosították. 1963-tól a felső tagozatos tanulók Zalaszentbalázsra járnak át, 1975-ben az alsó tagozatosok is a szomszéd községbe kerültek. Az iskola így megszűnt. 1960-ban művelődési terem létesült. A kultúrház tetőszerkezetét 1990-ben kicserélték. A könyvtár jelenleg is kölcsönöz könyveket, klubkönyvtárát 1967-ben létesítették. A lakosok római katolikus vallásúak, a hitélet a templomban zajlik. A pap Magyar-szerdahelyről jár ki misézni. 1994-től folyamatosan történik a templom felújítása. Heti egy alkalommal a gelsei háziorvos rendelést tart a községben. Fogorvos, gyógyszertár Gelsén van. Kórház és szakrendelés Nagykanizsán található. A kis településnek régóta van köves útja. A burkolt utak aránya 34%. 1990 és 1992 között történt az önkormányzati utak teljes felújítása. A tömegközlekedést 1963 óta az autóbusz-közlekedés bonyolítja le. 1967-ben kapott villanyt Kacorlak. 1990 és 1992 között bővítették a közvilágítási hálózatot. A lakások 96%-a vezetékes ivóvízzel ellátott 1982 óta. A községet 1994-től bekapcsolták a telefon rendszerbe, a családok 32%-a használhatja. Megoldott a kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, elhelyezése, elszállítása. 1995-től szennyvíztisztító is működik a faluban (54 nf/nap). A lakások 96%-át a szennyvízcsatornába kötötték be. A templom A falu lakossága alapvetően a mezőgazdaságból él. 1945-ben a földosztáskor 57 gazda kapott birtoklevelet. 98 holdat osztottak ki. 1948-ban alakult a községben a Szabad Föld Tsz, amely 1956-ban felbomlott. 1960-ban termelőszövetkezeti község lett Kacorlak, 159 tagja volt a közös gazdaságnak. 1965-ben a Zöld Mező Tsz-ben 144-en dolgoztak. A Rákóczi Mgtsz-szel (Pölöskefő) az egyesülés 1969-ben történt meg. 1975-től Hahóttal egyesült a két község tsz-e. Jelenleg is szövetkezeti formában működik. A dolgozói létszám csökkent. Az ÁFÉSZ a kocsmát 1996-ban lakás céljára eladta, a vegyesboltot ugyancsak bezárta. Azóta egy magánkereskedő üzemeltet vegyeskereskedést. 1998-ban az ÁFÉSZ újra kívánja nyitni a boltot. Műemlék jellegű a római katolikus temploma - a jelenlegi - 1875-ben épült. Faluképi jelentőségű házai a Széchenyi út 27. és 31. alatti épületek. Szépen rendben tartottak. Négy portát felvásároltak külföldiek az utóbbi években talán azért is, mert jó infrastruktúrával rendelkezik a település. Gondolt hőseire is a község. Volt első világháborús emlékhelye. Az I. és II. világháborús emlékművét 1991-ben állíttatta Kacorlak község lakossága. Településfejlesztési tervükben a gázvezeték építése szerepel. A közlekedési lehetőség, a város közelsége szerencsés. De a település felemelkedése, további fejlődése a lakosság szorgalmától, akaratától is függ. A szép környezetet ki kell használni, akkor a község olyan helyzetet teremt, hogy a lakók szívesen élnek majd itt, és még többet tesznek Kacorlak otthonosabbá tételéért. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Takács László polgármester Bocskai Zsigmond alpolgármester Gál István jegyző A képviselő-testület tagjai: Bocskai Zsigmond, Hajmási Tibor, Jankóné Kukor Zsuzsanna, Koszorú Endre, Magyar Zsolt PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 10 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 2 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 8 millió Ft Értékpapír, portfolió: 1 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 1 millió Ft Msze. kommunális adója: 1200 Ft/év/ing TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 96 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 96% Szennyvízcsatorna hál. bekapcsolt lak:. 96% Telefonnal ellátott lakások aránya: 32% Burkolt (portalanított) utak: 34% FEJLESZTÉSI TERVEK: Gázhálózat kiépítése INTÉZMÉNYEK: \'$; 1 könyvtár, 1 templom MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
